Az a bizonyos scrap-posta!

szerző: Fiáth Móni

Még sosem vettem részt ilyesmiben, óriási izgalommal vártam a sorsolást 😀 és eljött A Nap, megérkezett Flóra levele (köszönet a szervezésért!!). NőiCsizma Editet dobta a gép. Az első érzéseimet nem tudom elég plasztikusan megosztani Veletek. Legyen elég annyi, hogy inamba szállt a bátorságom.

Szerencsémre a gyerekek kisegítettek – indult a nap, menni kellett a bölcsibe, itt egy csizma, hol a sapka, nem részletezem – vagy egy óra is eltelt, mire legközelebb eszembe jutott. Akkor azért már kicsit nyugodtabb voltam, 😀 És megláttam a lehetőséget benne. A lehetőséget arra, hogy megköszönjem neki mindazt, amit kaptam Tőle <3 Persze, nyilvánvaló, hogy valami különlegeset kell találnom, valami igazán nagyszerűt. Ezzel együtt egy olyan ajándékot, amit el is tudok készíteni 😉 Örök hála Győri Erikának, aki mutatott egy nagyszerű videót. No és persze Vickynek, aki olyan profi tutorialt osztott meg velünk, hogy még én, aki most barátkozik a pakolós scrapbookkal, és éppencsakhogy egy csipetnyi angol tudásom van, még én is tudtam vele villantani 😀 a linket itt találjátok, és tényleg annyira érthető és jól követhető, hogy csak nagy vonalakban írok az vászon-ablak készítéséről.

Megfordítottam a vásznat, már tetszett 😀 Most szeretném megkérni Editet, hogy ne olvasson tovább. Jönnek az ajándékának a kulisszatitkai 😀

Kicentiztem a képet, amit az ablakba akartam tenni, kétoldalú ragasztóval rögzítettem. Persze, nem ilyen egyszerű az élet. Vicky nem véletlenül használ a tutorialban vékony kétoldalút. Aki biztosra akar menni, és inkább a vastagabbat választja – ne tegye. Vagy készüljön fel egy jó félórás küzdelemre…

Faerezetes papírból vágtam csíkokat a keretnek, kimértem, betintáztam a szélét, felragasztottam. Nem volt elég a pergő fehér festékes csík, ezért a bal oldalon két darabból van összerakva. Miután tudtam, hogy oda fogom építeni a dekor nagy részét, ezt könnyen megtehettem. A fólia, vagyis az ablak üvege következik. Mivel én főleg éjjel alkotok, a hőlégfúvózás szóba sem jöhet. Helyette igyekszem a lehető leghatékonyabban használni az időt. Mielőtt nekiálltam a fóliának, hópasztáztam a képet – a fák ágait, a tetőket, a földet és pöttyöket tettem mindenhova. Mire végeztem a fóliával, a keret is megszáradt.

2 4

A fóliát ablaküveggé varázsolni ismét néhány egyszerű lépés. A fólia szélére ragasztottam két vékony csíkot, és a keretre igazítottam. Így gyorsan és kényelmesen lehetett felhelyezni a másik két papírcsíkot. Aztán a vágóalátétre helyeztem, aminek köszönhetően tudtam tartani a derékszögeket és párhuzamosokat 😀 vagyis képes voltam nem ferdén felragasztani az ablak osztásait.

Jöhetett ismét a hópaszta, az ablak behavasítása. Középre is és lent is fontos egy papírdarabot tenni oda, ahova már nem akarunk hópasztát rakni. Tényleg. Lehet keveset, sokat, ki hogy' képzeli el az ő behavazott ajándékát 🙂

Amikor már lehetett látni, hogy az ablaküveget mennyire havaztam be, akkor tudtam bejelölni az ablaktáblát lent, a két oldalon, hogy milyen magasan hópasztázzam össze.

Fontos. Megkönnyíted az életed, ha a teljes száradást megvárod. Amíg szárad, tervezd meg nagyjából, hogy a keretre mi, hova, milyen színben fog kerülni. Ennek egy része nekem már készen állt, másik részén pedig addig ügyködtem, amíg száradt a hópaszta. Megszáradt, beigazít, beragaszt.

Most pedig már csak a díszítés van vissza. 🙂 Júlia Romanova képeslapfelhívása ihlette a színválasztásomat. A DD-jét is ilyen színekben készítette, annak borítóját mindenesetre igen 🙂 Fehér-kék-pink. Csodálatos színkombináció!!! Szerelem, első látásra 😉 Viszont veszélyes is lehet, ha nem jól tervezi meg az ember, hogy mit hova és mennyit. Egyébként ehhez a színvilághoz választottam a képet is, kék-szürke-fehér havas táj, azaz házacska fákkal és templommal.

1 3

A kékkel úgy voltam, hogy a kevesebb több, ráadásul az ablak szélét én kékre festettem és a szán chipboardot is kéken képzeltem el. A mikulásvirágokat kicsit még megkékeztem, közepükre egy-egy kékes pötty és kész is voltam a kékkel

A pink már nehezebb dió volt. Ráadásul mindenképpen pink feliratot* akartam, de nem voltak ugyanolyan árnyalatúak a készletemben – más a tintapárna, más a festék (és nem rutinos játékosként képtelen voltam jó árnyalatot készíteni), más a gyöngytoll vagy a szalag. Itt egy kis csalás, ott egy kis rásegítés és talán már nem zavaró 🙂 * köszönet érte Gellai Andinak 😀

A fehér meg… fehéret mindenhova!! 😀 Fehérrel ágyaztam meg mindennek – hópehely kivágatokat ragasztottam a jobb felső és a bal alsó sarokba, a díszítőelemek alá. Tettem egy most nagyon menő, a kötésmintára hajazó fenyőt, néhány fehér virágot, még hópelyheket, kis pamacsokat hógolyónak, egy pamacsot a kis üvegcsébe is, és ráírtam, hogy „Let it snow”. Editnek négy gyönyörű lánya van, akik tuti imádnák, ha igaziból is behavazódnánk, legalább a téli szünetre 😀

Még pakolgattam ezt-azt, ide-oda, így-úgy, és a legvégén összekentem mindent hópasztával. Nem sokkal, éppen csak hogy egy kicsit, de azért egy kis hófútta érzést adjon 😉

5

Végül hátradőltem és már nem is voltam olyan biztos a dolgomban. Neeeem 😀 csak elindultak a kis paragolyók, hogy tetszeni fog-e a címzettnek 😀 És mivel itt vagyok, most már biztosra vehetem, hogy igen <3

Még nem érkezett hózzászólás!

Hozzászólás most!